1986

Egy merész gondolatot követve, 1986. szeptember 19-én, Salgótarján főterén Angyal János és néhány sportbarátja megrendezte az első Ugrógálát. Az egyedi helyszín, az emeletnyi magasságban röpködő rúdugrók és az ugrásokat kísérő zene kíváncsi érdeklődők seregét vonzotta. A szurkolók közelsége, a különleges atmoszféra pedig magával ragadta az ugrókat is. A várakozásokat felülmúló fogadtatás után nem volt kérdés a folytatás.

„Atlétika szakedzőként azt tapasztaltam, hogy a helyi versenyeken ragyogó eredmények születtek, de kevés néző volt rájuk kíváncsi, míg a szomszédos országokban hatalmas versenyeket tartottak olimpiai bajnokokkal, világcsúcstartókkal, akik miatt megteltek a stadionok. Szerettem volna népszerűsíteni az atlétikát idehaza és mindig is az volt az álmom, hogy híres atlétákat hozzak el Magyarországra. Akkor fogant meg az ötlet, hogy ha az emberek nem jönnek a stadionba, vigyük be a versenyt a városba!

Mivel elsősorban az ugrószámok álltak hozzám közel, Salgótarján főterén felállítottunk egy szabványos mobil pályát. A tanítványaim révén dolgoztam a magyar válogatottnál is, így sikerült már az első Ugrógálára a legjobb hazai versenyzőket meghívni. Salgótarján tulajdonképpen egyutcás város, nem lehetett a főteret megkerülni. Hatalmas tömeg gyűlt össze, fergeteges volt a hangulat és remek eredmények születtek.„

– Angyal János, a múzeum alapítójának személyes története

1993

Noha az Európa-bajnok magasugró Dragutin Topics személyében 1990-ben volt az először komoly nemzetközi induló az Ugrógálán, az igazi robbanás 1993-ra tehető. Ebben az évben különösen erős volt az indulók névsora: férfi rúdugrásban Szergej Bubka, a világ akkori legjobb ugróatlétája jelentett szenzációt, és a női magasugrásban is elit mezőny gyűlt össze az olimpiai és világbajnok Sztefka Kosztadinova és a fedettpályás világbajnok Alina Astafei révén.

„Az Ugrógála híre kiment a nagyvilágba, ugyanis az Europsort először adott harminc perces összefoglalót a versenyről. 1993 a szponzori oldalon szintén áttörést hozott. A neves versenyzőknek olyan reklámértékük volt, amely felkeltette a multinacionális cégek, a Coca-Cola, a Samsung, vagy az adidas érdeklődését. Gyulai István közreműködésének is köszönhetően, aki akkor a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára volt, bekerültünk a nemzetközi vérkeringésbe. Innentől kezdve mindig sikerült egy aktuális olimpiai vagy világbajnokot húzónévként elhozni a versenyre, és mivel a Magyar Atlétikai Szövetség szintén felkarolta a versenyt, 2001-ig válogatott csapatversenyként is funkcionált az Ugrógála, általában három-négy nemzet részvételével.„

– Angyal János, a múzeum alapítójának személyes története

1996

Az Ugrógála legnagyobb látványossága ebben az évben az volt, hogy Atlanta friss olimpiai bajnoka, Charles Austin átugrotta a 218 cm magas, 6x NBA-bajnok, 6x MVP és az NBA pontrekordját 38.387 ponttal a mai napig tartó kosaras legenda Kareem Abdul-Jabbart.

1997

Az Austin-Sotomayor csúcstalálkozó keretében sikerült összehozni az Ugrógálán a férfi magasugrás aktuális olimpiai bajnokát az aktuális világbajnok ellen. A bravúr értékét emeli, hogy még az olyan nagy presztízsű és komoly szervezési kapacitással rendelkező versenyhelyszínnek sem jött ez össze, mint az atlétikai viadalok fellegvárának számító Zürich.

1999

A főtér burkolatának rossz állapota miatt kénytelenek voltunk mozdulni Salgótarján főteréről. Sérülésveszélyes lett volna továbbra is ott tartani versenyt. Az Ugrógála Somoskőre, a festői szépségű, 700 éves vár tövébe költözött, az ország egyik legkorszerűbb, újonnan épített ugrópályájára.

2001

Valószínűleg a legnépesebb közönséget hozta ez az Ugrógála, mert a férfi magasugrás koronázatlan királya, Javier Sotomayor pályafutásának utolsó európai versenye volt. 2001. augusztus 26-án, óriási érdeklődés mellett, 235 cm-t ugrott, ezzel új pályacsúcsot állított fel. Somoskő után már csak egyetlen versenyen indult, Japánban.

2006

A horvát Blanka Vlasics 203 cm-rel nyerte az Ugrógála női magasugró versenyszámát. Ez a harmadik legnagyobb átvitt magasság volt abban az évben, aminek köszönhetően Somoskő felkerült a Nemzetközi Atlétikai Szövetség világranglistájára.

„2006 márciusában elhunyt Gyulai István, aki amellett, hogy betöltötte az Ugrógála fővédnöki tisztségét, nagyon jó barátom volt. Elvesztése óriási űrt hagyott maga után, kicsit támasz nélkül is maradtam, mert nemcsak emberileg állt közel hozzám, de rengeteg segített a szervezésben is. Megviselt a halála, nem volt erőm folytatni, 2007-ben ezért el is maradt a verseny. István özvegye azonban biztatott, hogy ne hagyjam abba az ugrógálák szervezését, így végül a folytatás mellett döntöttem. Gyulai Istvánnak méltó emléket állítva, a sportcipőmúzeum hivatalosan az ő nevét viseli.”

– Angyal János, a múzeum alapítójának személyes története

Gyulai István és Angyal János